Koldus

Az utcán lassan mendegélve,

koldust vettem a földön észre.

Felém tárja karjait remélve,

Hátha kerül pénz a remegő kézbe.

Mélyen szemembe nézett,

nem láttam mást szemében, csak reménytelenséget.

Gondolkozva, lassan nyúltam a zsebbe,

szemét rólam egy pillanatra sem vette le.

Szinte fájt, s már égett,

ahogy mélyen szemembe nézett.

S már láttam szemében megcsillanni egy csöppnyi reménységet.

Pénzt tettem a remegő kézbe,

s ő mindvégig a szememet nézte.

S láttam szemében megcsillani a hálát, melyet felém intézett.

Továbbmentem, s nem mertem visszanézni

a szembe, mely végig szemembe nézett.

Ó, Uram! Naponta látom az emberekben

azt a koldus szemet, melyet nem feledek.

De ők nem nyújtják feléd kezeiket,

koldulják csak a szeretetet.

Oly keveset kapnak, hogy gyakran megéheznek,

mert még nem tapasztalták az Isteni szeretetet.

Lerogynak a földre, talán egy templom mellé,

de nem emelik fel szemeiket Isten felé!

Uram, nyisd meg szemeiket, hogy lássanak,

s ne a mulandók után vágyjanak!

Hadd tárják ki kezeiket feléd,

imádságban boruljanak le eléd.

A Te adományod az örök élet,

melyért Jézus a kereszten szenvedett!

Kísérj koldus utamon,

érezzem tekinteted magamon.

Fogd kezem, míg a célig eljutok,

Megváltó Jézus Krisztusom!

Oldal: Verseim
Magica első honlapja!!! - © 2008 - 2025 - budahazimagica.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat